Történelmünk
Történelmünk, mint a Teremtő Isten népének Ádámmal és Évával kezdődik, majd az 1517-es lutheri reformációval folytatódik és az 1746-os honfoglalással, az első 80 evangélikus szlovák család Komlóspuszta érkezésével alakul. Jelenünk pedig az reformáció 500 éves jubileumára adott napi válaszokból tevődik össze.
Templomunk története
Templomunk történetéről leginkább a korabeli iratokból csemegézhetünk. A teljes anyagot az Enciklopedia komlosensisben olvashatjuk, ami az új honlapunk megjelenése után lesz elérhető. Érdemes továbbá arra is figyelnünk, hogy sok régi információt nem ismerünk, ezért sokszor feltételezésekbe bocsátkozunk. Ezeket megelőzve érdemes a gazdag archívumunkban keresgélni. Magunk is úgy bukkantunk rá arra a magyarázatra, hogy a türelmi rendelet idején hogyan épülhetett mégis tornyos szép templom Komlóson, amikor az akkori jogszabály azt még nem engedélyezte.
Az archívumban a következőt találtuk ezzel kapcsolatban. A templom tervezése idején az akkori presbitérium hat elhívatott főt megbízott egy különálló tűztorony megépítésével. A torony megépült, nem volt jogszabály ellenes, hiszen a szabály nem pontosította, hogy hány méterre kell állnia a toronynak a templom épületétől, így még spóroltak is, hogy a tornyot ráépítették a templom tartófalára. Ezért nem került kereszt a tetejére, hanem betlehemi csillag, és ezért nem volt a kezdetben harang a toronyban, csak később egy évtized múlva.
“1792-re a lakosság száma 4800 fölé emelkedett. Még mindenki evangélikus vallású volt. A község ekkor Rudnyánszky József beleegyezésével levelet írt Békés vármegye Közgyűléséhez.” „A Komlósi Evangélica communitása alázatosan jelenti, hogy mivel Helységben lévő Temploma a már megszaporodott népnek számához nem elegendő, legottan újabb teresebb Templomot építeni igyekszik. A vármegyei Közgyűlés a Tótkomlósiak kérését meghallgatva engedélyezte a templom kiszélesítését.” „Az Instans Communitásnak Komlóson lévő templomnak ki szélesítése nem elleneztetik, emlékeztetik mind azon által, hogy ezen építésben az utóbbi Ország(gyűlés) czikkelyéhez alkalmaztassa mindenben. A presbitérium ezen engedély birtokában számításokat végezhetett és templomépítő mestert kereshetett.”
Példaként szemük előtt volt a Szarvasi és a Mezőberényi templom, melyeket már évekkel előtte megépítettek. Az 1781. okt. 25-i a protestánsok helyzetét rendező türelmi rendelet engedélyezte a templomok építését, de csak bizonyos megszorításokkal… megtiltotta az utcára néző bejáratot, torony építését stb. Későbbi rendeletek ezt enyhítették.
A felépítendő tótkomlósi templomnak alapvetően két követelményt kellett teljesítenie. Az egyik az, hogy egyterű, legalább 2000 ember befogadására legyen alkalmas és szép legyen, de nyilvánvalóan a protestans egyszerűséget hangsúlyozza. Pumberger Ferenc aradi erőd építőmester, mint tervező erre a feladatra alkalmasnak látszott. Pumberger a presbitérium megbízásából készítette el a templom tervét; „Planum per. D. Franciscum Pumperger magistrum Neo Aradiensis”.
A terv figyelembe vette, hogy követelmény: a belső teret a templom kultikus középpontja uralja, tehát centrális elrendezésűnek kell lennie. Erre legalkalmasabbnak a hosszúkás négyszög alaprajzú templomépítés tűnt. Ugyanakkor a belső teret karzattal kívánatos bővíteni oly módon, hogy a karzat mintegy átkarolja a leendő oltárt. Ezek együttesen azt eredményezték a templom felépítésével, hogy Tótkomlós Evangélikus Temploma a „Magyarországi szélestemplomok” egyik őspéldája lett.